Sziasztok!

Ma szabadnapom volt, elég gyorsan telt, vásárolgattam, természetesen először a söröspolcot vettem célba. Szegény Gyimó már elég fáradt, mert ez volt a 16-ik napja szabadnap nélkül. Mostam is egy csomót, alig fért el teraszon. Holnap jön Feri, már nagyon várom, hogy együtt mehessünk mindenhova, egy kis új színt hoz életünkbe. Holnap megint újra mehetek melózni, pedig még mindig fáradt vagyok, elég sokat kell dolgozni, de hát ezért vagyunk itt. Mostanában minden reggeli után van egy kis oktatás, hogy hogyan kell felszolgálni, meg jól csinálni stb., nem tudom, hogy azt hogyan gondolták, hogy szolgáljunk ki jelenleg 400 embert, és azt még szépen is csináljuk. A teremfőnök kedvel engem, csak ez nem kölcsönös, szakmailag nincs a topon. A társak kedvesek, de ha együtt vannak, úgy beszélnek egymással, hogy nem értek semmit, elég sokat kell gyakorolni a nyelvet. Azért, ha nincs is benne minden levelünkben, nagyon hiányzik Magyarország, az otthoni ételek és élet egyaránt, de még sokat kell arra várni, hogy otthoni levegőt szívjunk. Lehet, hogy van rá lehetőségem, hogy átmenjek a Prestige részlegbe, nem tudom, hogy ez pénzbe jelent valamit, de munkában lazább az biztos. Az idő elég rossz mostanában, talán ma kezdett el javulni, de ezelőtt 3-4 napig esett, mindig eláztak a frissen mosott ruháim, és még "Mitch Bjúkenen" tornyát is kidöntötte a szél a homokból a strandon. Most a jól megérdemelt sört isszuk Gyimóval és Ildivel, hogy túlélték a mai napot is, én meg azért mert szabadnapom van. Lassan kezdjünk megszokni ezt az életet, de teljesen soha nem fogjuk, szívünk-lelkünk mélyén magyarok vagyunk és igyekszünk tanítani mindenkinek a magyar nyelvet és mentalitást több-kevesebb sikerrel, mert szegények még a nevemet sem tudják kimondani. Általában reggel és este dolgozom, délután meg punnyadok, strandra nem nagyon tudok menni az idő miatt, de azért múlt héten egyszer már leégett a hátam. Az Ildi most kérdi, hogy könyvet írok-e, ezért zárom soraim, röviden ennyi történt velünk, üdvözlünk Mindenkit!