Menorca

Reggel 10 órakor találkoztunk többiekkel a Sebastian előtt. Évi, Nándi, Peter(szlovák), Bálint és mi. Elmentünk kocsit bérelni, mivel Bálintnak orvoshoz kellett mennie és Évinek bankba, addig mi megreggeliztünk Sant Lluisba és elmentünk tankolni. Majd Bálint nélkül Es Grauba mentünk, hatalmas strand, rengeteg ember, iszonyú hőség. Ezek alegfontosabb ismérvei a helynek.

Miután visszamentünk Bálintért Peter tanácsára az északi oldalt vettük célul, pechünkre.
Peter mint navigátor megbukott:)
Fornells, ahol már tavaly is jártunk még mindig az egyik kedvencem.

Itt kerestünk, vagyis Peter keresett egy utat, amit még a térképen is elfelejtettek jelölni, így nem volt meglepetés, hogy nem is találtuk meg. Persze ő erősködött, hogy itt kell lennie valahol, de helyi lakosok közbevonásával találtunk egy utat, ami az északi parton visz végig. Megálltunk néhány strandnál, névszerint nem tudom sorban őket, pl Cala Tirant, Cavallería.

Délután 5 órakor már mindenki nagyon éhes volt, mivel az egész szigeten alig lehet olyan éttermet találni ahol enni is adnak, így elmentünk Ciutadellara és a legelső étteremben majdnem jol is laktunk.

Ciutadellan ketté váltak utjaink, mi Cala Galdanaba mentünk a többiek pedig valahova északra. Galdana egy nagyon jo kis hely, tele turistával, élőzene, rengeteg utcai árus. Hangulatos utcák. Naplemente!

A szabadnap természetesen ismét nagyon hamar eltelt, volt minden: eltűnt utak, biciklisuton valo kocsikázás megnehezítve tehenekkel az út közepén, eltévedések, éhezés, napozás, fürdés, nevetés...





Következő beszámoló a szülinapi partyról hamarosan következik...

Bocsánat minden lelkes olvasótól, hogy régóta nem történt bejegyzés, de szeretnénk csak a szépet és jót megosztani és bizony ilyen nem minden nap történik az életünkben.
Újabb péntek újabb szabadnap. Reggel időben felkeltünk, hogy beérjünk a rendőrségre és tudjunk időpontot foglalni érkező barátainknak, azonban a rendőrségen ahogy a helyiek mondják egy igazi "cabrón" fogadott és közölte velünk, hogy ő csak úgy hajlandó időpontot adni ha látja az illetőket az útleveleikkel együtt. Én még próbáltam volna győzködni, de ő már a következő ügyféllel foglalkozott, szóval egy igazi k....g volt. Na mindegy. Ezután elindultunk vásárolni, Ildi célba vette a Mangot jó női szokás szerint ,én meg csak vártam türelmesen míg megtalálja a megfelelő ruhát, végül két polót sikerült kiválasztania. Ezután elmentünk a sparba bevásárolni, majd utána leültünk a kikötő fölé jégkrémet majszolni.

Tegnap ismét orvosnál voltam. Kicsit körülményes volt mire megtaláltuk a kamiont, de meglett. A vizsgálat viszonylag hosszú volt, elöszőr a növérke vizsgált meg, hallás, szem, súly, vérnyomás, EKG...
Aztán a doktornő ellenőrizte a multkori vérvizsgálat eredményeit, meg az EKG-t, azt mondta, hogy todo bien- vagyis orvosilag alátámasztottan is jol vagyok.
Csak ennyi!
Ildi

Szabadnap! Juppiiii! Csütörtök reggel 10 óra körül béreltünk kocsit itt Punta Primán. Aztán elindultunk bejárni a szigetet. Legelső uticélunk Ciutadella volt, ahol bevásároltunk a Lidlbe, külön kívánságomra. Nagyon örültem, hogy végre néhány kedvenc otthoni édességet itt is meg tudok venni:) Ciutadellarol Cala en Boscba mentünk, ez egy hatalmas üdülőfalu rengeteg szállodával.
Innen Macarella volt az uticél, ez szerintem az eddig látott strandok közül a legszebb.







































Macarelleta:



















És még mindig nem volt elég, egy újabb strand, ha jól tudom a legnagyobb egész Menorcan, Son Bou.



















A mai napról csak annyit, hogy lehetne több ilyen!
Mindenesetre nem csalódtunk az időjárásban, az eső ma is esett eleget, ugyhogy a napozás még mindig várat magára. Mindjárt megnézzük Feriék apartmanját Binibecan, ahol persze medence is van. Aztán szerintem mára ennyi elég is lesz.
Mindenkinek puszi!

Ez is megvolt, hamar eltelt,de legalább volt. Gábor és Feri Maóba voltak Feri papírjait intézni, és bevásároltak. Én itthon mostam és pihentem. Este itt volt a magyar különítmény. Hamar eltelt ez a nap is. Persze az idő a lehető legrosszabb volt, de ez nem meglepő.
Reméljük hamar eljön a következő szabadnap is, semmi kedvem bemenni dolgozni.
Ennyi.Puszi

Eljött a nap, mikor Feri is megérkezett. Ő kevésbé volt lelkes (biztos lefárasztotta a repülés), mint mi, már nagyon vártuk, hogy itt legyen, ráadásul szembeszomszédok lettünk. Ma ment intézkedni Maóba, éppen most keltett fel, Gábor ma délelöttös, nem tudom, hogy miért, állítólag holnap szabadnap! El se hiszem, még biztos meggondolja magát bohóc.
A tegnap estéről meg csak annyit, hogy nagyon jól sikerült kis este volt, köszönhetően Ferinek és az otthoni "szeretetcsomagoknak"!
Íme képekben:








Bálint


























Feri


































Gábor






























Évi





























Ildi&Évi


























Szóval nagyjából ennyi.
Köszönjük Feri, hogy megajándékoztál minket egy kis hazaival!

Sziasztok!

Ma szabadnapom volt, elég gyorsan telt, vásárolgattam, természetesen először a söröspolcot vettem célba. Szegény Gyimó már elég fáradt, mert ez volt a 16-ik napja szabadnap nélkül. Mostam is egy csomót, alig fért el teraszon. Holnap jön Feri, már nagyon várom, hogy együtt mehessünk mindenhova, egy kis új színt hoz életünkbe. Holnap megint újra mehetek melózni, pedig még mindig fáradt vagyok, elég sokat kell dolgozni, de hát ezért vagyunk itt. Mostanában minden reggeli után van egy kis oktatás, hogy hogyan kell felszolgálni, meg jól csinálni stb., nem tudom, hogy azt hogyan gondolták, hogy szolgáljunk ki jelenleg 400 embert, és azt még szépen is csináljuk. A teremfőnök kedvel engem, csak ez nem kölcsönös, szakmailag nincs a topon. A társak kedvesek, de ha együtt vannak, úgy beszélnek egymással, hogy nem értek semmit, elég sokat kell gyakorolni a nyelvet. Azért, ha nincs is benne minden levelünkben, nagyon hiányzik Magyarország, az otthoni ételek és élet egyaránt, de még sokat kell arra várni, hogy otthoni levegőt szívjunk. Lehet, hogy van rá lehetőségem, hogy átmenjek a Prestige részlegbe, nem tudom, hogy ez pénzbe jelent valamit, de munkában lazább az biztos. Az idő elég rossz mostanában, talán ma kezdett el javulni, de ezelőtt 3-4 napig esett, mindig eláztak a frissen mosott ruháim, és még "Mitch Bjúkenen" tornyát is kidöntötte a szél a homokból a strandon. Most a jól megérdemelt sört isszuk Gyimóval és Ildivel, hogy túlélték a mai napot is, én meg azért mert szabadnapom van. Lassan kezdjünk megszokni ezt az életet, de teljesen soha nem fogjuk, szívünk-lelkünk mélyén magyarok vagyunk és igyekszünk tanítani mindenkinek a magyar nyelvet és mentalitást több-kevesebb sikerrel, mert szegények még a nevemet sem tudják kimondani. Általában reggel és este dolgozom, délután meg punnyadok, strandra nem nagyon tudok menni az idő miatt, de azért múlt héten egyszer már leégett a hátam. Az Ildi most kérdi, hogy könyvet írok-e, ezért zárom soraim, röviden ennyi történt velünk, üdvözlünk Mindenkit!

Ma szabadnapom van, illetve lassan már csak volt. Gábor éppen dolgozik. Délelőtt egyedül voltam Maóba, elkértem a bankkártyámat spanyolul! Oda is adták:)  Aztán vásároltam az eroskiba. Természetesen nincs jó idő, hiszen szabadnapom van, senki nincs a strandon, erős szél fúj és hideg is van. Remélem jövőhéten jobb idő lesz,mert már szeretnék napozni kicsit.
Azért én voltam a strandon fotozni, ezt érdemes látni, be is linkelem:

























Ezek kéremszépen mind medúzák, tele a strand velük. Kihordta a hullám őket, undorítóak, nagyok és fáj ha megcsípnek.
Kicsit közelebbről:


























Ezenkívűl még lefotóztam a szobánk teraszát is:

Ma volt orvosi vizsgálatom, ami azt jelentette, hogy vettek vért meg vizeletmintát kellett vinni. Ezenkívül semmi különös nem történik, immáron 9. napja dolgozunk napi 9-10 órát szabadnap nélkül. Bálintnak ma van szabadnapja- mázlista. Nekünk nem tudni mikor lesz, de már alig várom, kicsit elfáradtam, szerintem Gábor is. Egyébként az idő nagyon jo errefelé, a vendégek is maradnának inkább egész nap a strandon, minek annyit enni?! Vannak nagyon jófej emberkék, akik szeretnek beszélgetni miközben várják amíg elkészül az ételük, de a spanyolokban egyre inkább csalódom, van köztük néhány igencsak tuskó is. Konyhafőnök tegnap kikészült- nem jött meg egy csomó áru, ami nekünk is természetesen fontos lenne, pl kesztyű, papírtörlő, liszt, olaj... Gábor krumplipüréporral sűrítette a mártásokat is:)
Na mára részemről ennyi.

Tegnap megérkeztek az első vendégek, szerencsére csak kevesen, kb 40fő volt a büfébe, ráadásul kedvesek is voltak. Egy angolul beszélő fiatal anyukával beszélgettem, mondta, hogy 2 éve járnak ebbe a szállodába és nagyon tetszik nekik. Meg, hogy most még milyen nyugodt a sziget, augusztusba meg el se lehet férni Maoba. Nagyon aranyos volt. Az egész büfé az enyém volt, néha Gábor kijött segíteni, de én sütöttem csirkemellet az igazgatónak meg Istvánnak(igazgatóhelyettes). Egyébként bohóc(konyhafönök) tiszta idegbeteg volt a 40 fő miatt is, mit fog tenni ma? Most mondja Gábor, hogy ma már 250fő lesz. Délbe nincs büfé, étlap van. Nem tudom, hogy ez  meddig kivitelezhető. Gábor 13-22ig, én 14-22ig dolgozom ma is. Mit írjak még? Megérkezett még egy magyar lány, Éva felszólgálónak, ma kezd ő is. Az idő szép, kár, hogy túl fáradt vagyok kimenni sétálni. Na egyenlőre ennyi, majd még jelentkezem. Puszi

Hát igen elérkezett ez is, úgymond igazából is megkezdtük a szezont, hiszen ma voltak az első vendégek. Igaz hogy csak összesen 40-en voltak plusz animátorok meg a vezetőség, de volt velük munka rendesen, nem beszélve arról hogy nem vagyunk még sokan dolgozók (kb 150-en, persze ebben mindenki benne van a szobalánytól a szerelőig) és személyzeti vacsorát is kellet csinálnom. Igazából csak délután egyre kellett mennem, de már 12-kor ott voltam, hiszen estére magamra hagytak és nem akartam hogy minden a nyakamba szakadjon. Juan Carlo sokat segített, meg van egy segédünk is a Raul, ő is ott van a pályán, elég ügyes gyerek. Ildikó este egydül volt a büfébe, hiszen még ők is csak ketten vannak, de egyiküket Andrés (a konyhafőnök) beosztotta hidegkonyhára hiszen ott még senki sem dolgozik. Így este neki is segítettem egy kicsit. Egész este ez ment büfé, konyha, személyzeti étekző aztán megint konyha kis büfé és így tovább... Ildikó most már alszik, és lassan én is nyugovóra térek hiszen holnap kezdődik előről minden, annyi kivétellel hogy holnap már 250-en lesznek, persze plusz személyzet!

Reggel voltunk vásárolni Sant Lluisba az Eroskiba és vettünk vacsorára csirkét, krumplit, hagymát. Ahogy megérkeztünk az apartmanba Gábor nekilátott a csirke megsütésének. A poker fejenként 2 euros alapon ment, az első körben még jól álltam, de harmadikként kiestem. Bálint nyert 10eurot. A második kör előtt megvacsoráztunk, nagyon finom volt, főleg  a hazai grillfűszer íze volt a leghatásosabb.

A második kör számomra viszonylag hamar befejeződött. Ezt a kört is Bálint nyerte, úgyhogy a mai ebédünket ő fizeti :P

Bálint szóvátette, hogy ő még nem írt a blogba. Hát tessék:
Az első 5 napba nem történt semmi érdekfeszítő, csak könyékig voltam a hypóban, vagy székeket tisztítottam, holnap Gyimónak és Ildinek is szabadnapja lesz, nekünk az étteremben még rengeteg meló van, ebből látszik hogy a konyhán és a büfében nincs annyi munka :)
Gyimó ma csak másfél órát töltött a fagyasztókamrában, de sálat és sapkát vitt, most meg a terasz lámpáját szereli, hogy a paradicsomültetvénye kapjon egy kis mesterséges fényt is.
Április 30-án már vendégeink is lesznek, de nem tudom készek leszünk-e addigra az előkészületetekkel. Holnap kilátásba helyeztünk egy kiadós pókert Kikóval és Gabival némi
"üdítő" kíséretében. Mára ennyi infóval szolgálhattunk, hogy maradjon későbbre is.

Pénteken átsétáltunk a szomszéd faluba, Alcalfarba a tengerpart mellett, ez kb 4km-t jelent.
Szerettük volna felfrissíteni magunkat a hosszú séta után egy üdítővel, de nem volt nyitva egy étterem vagy bolt sem. Így hazafelé vettük az irányt és megebédeltünk egy helyi étteremben. Aznap szintén kártyázással töltöttük az estét, ha jól emlékszem Unoztunk.

Szombaton csak egy rövid sétát szerettünk volna tenni, de sokkal hosszabb lett, mint amire bármelyikünk is számított volna. A közeli tornyot tűztük ki célul, de ehelyett Binibecara sétáltunk, ami kb 6km. Nem mondom, hogy rossz volt, hiszen gyönyörű helyeken jártunk és még üdítőt is tudtunk inni:)

Ez egy hotel Binibecan.Az összes szoba olyan,mintha egy görög kis faluba lennének.Nagyon jo!

A gép 21:50-kor landolt Menorcán, Mahónban vagy ahogy a helyiek mondják Maóba. Taxiba szálltunk és irány a szálloda, ahol megkaptuk a szállásaink kulcsát. A szobánk ugyanott van, ahol tavaly, csak jobb elhelyezkedéssel (a teraszról akármerre nézünk a tengert látjuk).

Másnap a szokásos pofavizittel folytatódott a szálloda igazgatóságán. Miután itt végeztünk kiderült, hogy egyáltalán nem közlekedik busz Punta Prima és Maó között, és ez így is marad egészen május elejéig. Azonban egy kedves helyi hölgy felajánlotta, hogy elvisz minket a következő faluba (Sant Lluisba),ahonnan már van busz.
Maóban nyitottunk új bankszámlát és bevásároltunk a helyi Sparban. A hazaútról Juan Carlo gondoskodott, bár kicsit szűkösen fértünk be hatan a Toyotájába.
Az esti rossz időt pókerral ütöttük el.

A repülőnk Schwechatról indult Barcelonába. Én úgy emlékeztem 11:50-kor lesz felszállás, de mint ez utóbb kiderült rossz infó volt, ugyanis a gép 11:30-kor indult. Úgyhogy nagyon gyors búcsúzkodás és rohanás lett a vége.

15:00 körül sikerült megkapnunk épségben a bőröndjeinket, így hát elindultunk megkersni a csomagmegőrzőt, ami hál' istennek tavaly óta elköltözött, de azért megtaláltuk. Ezek után célba vettük az információs pultot és megkérdeztük milyen látványosságot tudunk felkerseni a következő gép indulásáig. A srác a pultban megmutatta az útvonalat a Sagrada Familiáig és a sétáló utcáig, és még azt is hozzátette, hogy a buszon oda-vissza jegyet vegyünk mert az olcsóbb, hmm.
Egy kis buszozással és metrózással el is jutottunk első uticélunkhoz, ahol rengeteg ember serte-pertélt. Bemenni nem volt időnk, meg a tömeg is visszatartott kicsit, de azért kívülről is szép látvány volt Gaudi egyik fő műve.

























Majd elfelejtettem, hogy a metróban ért egy nagy meglepetés, ugyanis a megállóknál hatalmas információs irodák vannak, ahol az olyan tudatlanokat mint mi nagyon kedvesen utbaigazítanak. Természetesen nem úgy mint a 2-es metró vonalán kis ablakon keresztül, hanem kényelmesen leülve, megfelelő prospektust kézbe nyomva és természetesen ezt akár több nyelven is...
Ezek után újbóli metrózás következett a sétálló utcáig, de mivel nagyon megéheztün betértünk egy Mc'Donaldsba, ahol is én a Happy meal mellett döntöttem és desszetnek almát kértem, ugyanis itt ezt is lehet.

























Majd következhetett a sétálló utca, ahol mondanom sem kell ismét hatamas tömeg, utcai árusok és mutatványosok vártak minket, de ami a legjobban megfogott az az utcai díszállat kereskedő volt, akinél még tyúkot is lehetett venni.

























és a tyúk:

























Ilyen sok élménnyel visszatérve a repülőtérre folytattuk utunkat Menorca felé...